Ez az egyik kedvenc parkunk, amíg belga lakosok vagyunk, idejárunk Antonkával sétálni. Kb. 200 méterre lakunk tőle, Egyáltalán nem feltünő, mert szinte teljesen elrejtőzködik a lakóházak között, és teljesen körbe van kerítve kovácsolt vas kerítéssel. Sokszor emlegettük, hogy akkor lenne a legjobb, ha csak úgy belehetne csomagolni, vagy elhúzni, vagy bármi más módon magunkal vihetnénk, hogy a jövőben Wekerlefalva fényét emelje. Templomokkal, és egyéb épületekkel már megvalósítható, de parkról még nem hallottam, így legnagyobb bánatomra már csak pár nap marad azélvezetből. Néhány keresetlen szót azért írnék róla, hogy lgalább elméletben magatokénak érezétek ti is. (1-2 kép a fantázia beindításához azért lesz!)   

 Ten bosch egy holland kifejezés, jelentése valami olyasmit, hogy bokorban, erdőben.A története 1885-ben kezdődik, amikor is egy gazdagabb család faluról, városba költözött, és itt építetett magának egy kastélyt (ez most nagykövetség) és hozzá egy kisebb parkot is gondoltak, amit nagyából két hektáron meg is valósítottak. 1902-ben Jean-Louis Semet nagyszüleinek örökségét, kezébe vette és egy különösen lelkes kertész segítségével egy valóságos kis arborétummá változott a kert. Különleges növényeket vásároltak és szívvel-lélekkel gondozták a területet.

1982-ben a város megvásárolta, majd az itt lakók kérésére 1986-ban megnyitották, azóta élvezheti kicsi és nagy a nyitvatartási időben (hogy a sok munkával elért állapotot meg tudják őrizni, minden este bezárják). 

A bezárás nagyon vicces, mert a napközben ott dolgozó „Poldi bácsik” (Égigérő fű) egyszer csak megfúják a sípjukat egy némelyik el is kiáltja magát az adott időben, hogy zárunk, majd körbe sétálnak és szépen sorban bezárják a bejáratokat.

Azért is kedveljük még, mert mindenkire gondoltak, megfér itt a homokozni, hintázni vágyó kisgyerek, a kutya sétáltató, a napozni vágyó vagy éppen az unatkozó nyugdíjas is, de lehet sportolni is. (Van egy petanque pálya és egy gumiborítású pálya ami alkalmas teniszezni vagy focizni.)

Jókat derültünk az alábbi vicces táblákon is:  

De el kell mondjam, még is csak van hatásuk, a játszótérre nem járnak kutyák és az is meg esik, hogy a kijelölt helyen pipilnek. 

A parkban saját nevével ellátott kényelmes padok mellett, tényleg nagyon érdekes növények is vannak, pl. japán gesztenye, (ami kívülről nem szúrós belül meg majdnem olyan, mint amilyen nálunk is van) kivi, (aminek ugyan nem lesz esélye megérni) és nagy örömünkre van szelídgesztenye is, amiből már sikerült gyűjteni egy kisebb mennyiséget, valamelyik este meg is sütjük majd!  Növények mellett vannak állatok is. A tóban aranyhalak, és teknősök, az egyik kapunál kóbor macskáknak van egy kis ház létesítve, és vannak szines madarak is.

Igazán sok kellemes órát töltöttünk itt, és sajnáljuk, hogy az őszi hangulatról már lecsúszunk. (na meg a tavaszi virágzás…) Szerintük is kiérdemelte az „Ixelles zöld szíve címet” Remélhetőleg még sok erre járó fog elámulni szépségén, tisztaságán, és gondol majd arra, hogy jó lenne, ha minden park így festene!