A hetveget az unnep jegyeben toltottuk, Ritukanak vasarnap volt a szulinapja. Erre mar penteken rakeszultunk egy kis setaval, amit a szomszed varosba tettunk. Rajottunk, hogy hol lakik a portugal kozosseg egy resze, ugyanis keresztulvagtunk egy kempingen es sok portugal zaszlot lattunk.

Szombat reggel kis munka volt reggeli torna helyett, lasd a reszletes kepgaleriaban is: picasaweb.google.com/barabast/Szuletesnap

Munka után jöhetett a pihenés. Ezúttal sikerült megfűznöm a fiúkat, hogy menjünk el egy 20 km-re lévő eperföldre. Azt gondoltuk, hogy valamiféle "szedd magad" megoldás, mint otthon, így én nagy lendülettel, a fiúk meg nyávogva keltek útra. Amikor megérkeztünk jött a meglepetés: nem úgy van, mint drága jó hazánkban. Itt minden puccparádéba vágva, kiépített játszótér (persze ott is epres hinta) az egyik oldalon pedig mindenféle állatkát lehetett simogatni, nézegetni. A másik oldalon meg a felnőtteknek asztalok. Ahol persze mindnféle epreset lehet fogyasztani (sör, bor, sütemény, fagyi). Az álomszép epres torták mellett még egyéb, a gazdaságban termelt zöldségeket is lehet kapni (zöldbab, saláta, cukkini stb.). És persze epret több fajtát is, amit májustól augusztusig termelnek. Egy táblázatban követheted, hogy éppen melyik típus érik. Egyedül csak az ár nem volt ilyen barátságos, 1 kg-ért 12 euro.

Rituka sutott finom szulinapi diotortat, el is fogyott az utolso morzsa is.(Csak azért lett finom, mert BT kemény munkával megdarálta a diót! :-)  )

Vasarnap kirandultunk Namurbe, ami a vallon tartomany fovarosa. Megneztuk a Citadellat (tisztara mint a Gellerthegyen). Mint mindig, most is kutyakiallitasba botlottunk, es megsimiztuk a Milou nevu foxit is.(Aki majdnem olyan szép, mint a mi kutyánk!)

Szerencsére akkor még működött a fényképezőgépünk. A foxis képek után betelt a kártya, és amikor cserére gondoltunk, a gép közölte, hogy a 3 kártyánk közül egy sem jó. Teljes szomorúságba estünk, így a további látnivalókat már csak telefonnal tudtuk megörökíteni. 

Este tervezgettük az új gép vásárlását családi körben, majd közös erővel és néhány varázsfújással mégiscsak sikerült megszerelni a gépet. Így továbbra sem maradtok képek nélkül.

Namurben Tintin (aki egy hires belga kepregenyhos) fesztival, es veteran autokiallitas is volt. Ittunk sort egy majd 400 eves kocsmaban, es fagyiztunk a setaloutcan. 

A fagyizásról még lenne néhány szavam. Sikerült belebotlanunk egy mobilfagyisba (kisteherautó), aki egyébként helyi érdekeltségű híresség. Az ablakán sorakoztak az újságcikkek. Többek között arról is beszámoltak, hogy ez a fagyis nem csak hűtésre alkalmas, de a szíveket képes felmelegíteni. Egy másik hatalmas tábla arról számolt be, hogy a fagyi készítés során évente 1250 kg citromot, 600 kg málnát, 400 kg banánt, 2500 kg epret stb. használnak fel. Mivel én voltam a szülinapos, 3 gombócot is kaptam: természetesen epret, málnát és még egy ibolyásat is. Ami elég érdekes volt, egy ideig nem tudtam eldönteni, hogyan is lehet, hogy ibolyát nyalogatok? (bár tudom, hogy az ibolya ehető virág)

Kozben vegetert a jegkorong VB (mondtam elore, hogy az oroszok nyernek), holnaptol nem lesz mit nezni itt a luxi tv-ben. Van viszont mar dvd-lejatszonk (amit hoztunk az nem birta ki az utazast), es megerkezett a mobil gps-hez a terkep is, amit otthon felejtettunk. Igy ha esni fog (mint pl. ma), akkor filmezunk, ha jo ido, akkor ujra kirandulunk majd.

Ezen a hétvégén történt az is, hogy néhány ezer km megtétele után felfedeztem a szakértő uramnak a Tibinek, hogy az új BMW-ben van tempomat, na azóta elég boldog a lelkem, van ugyanis újabb gomb, amit lehet nyomkodni!